A Mátra északi oldalában, 850-950 méteres hegycsúcsok és sűrű erdők ölelésében találjuk ezt a parányi települést, melyet a 18. század elején idetelepülő 4 család – a Lajgutok, Gembiczkiek, Draveczkiek és Storkok alapítottak. Mátraalmás egyike az ország legmagasabban fekvő falvainak, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik.

    A falu régen Szuhahuta-ként volt ismert, jelenlegi nevét 1962-ben kapta. A 18-19. században üveghuta működött itt, majd ezt követően a faeszközök és bútorok készítése biztosította a helyi lakosság mindennapi megélhetését.

    A település hangulatát egész évben meghatározza a természet közelsége, a városi élet zaja után pihentető csend és nyugalom. Mátraalmás lélekszáma alig haladja meg a 100 főt, a településen található régi és új építésű házak jelentős része nyaraló-telelő épület. A falu szomszédságában találunk meredek hegyoldalakat, kristálytiszta vizű csörgedező patakokat, valamint érintetlen, tavasszal és nyáron vadvirágokkal teli réteket. A környék éghajlata jelentősen eltér a Magyarország alacsonyabban fekvő területeit jellemző viszonyoktól: a nagyobb magasságnak köszönhetően a nyár időjárása jóval kellemesebb, mint Budapesten vagy az Alföldön. Télen a hótakarós napok igen magas száma tekinthető érdekességnek.

    Mátraalmás kitűnő kiindulópont a gyalog- és kerékpártúrázók számára, ahonnan a Mátra vidékének nagy része bejárható. Emellett a faluban és környékén az aktív pihenés egyéb formáira is van lehetőség. Autóval a Mátra vonzáskörzetének számos látnivalója, köztük Eger városa, a Világörökség részét képező Hollókő, Somoskő vára, vagy Ipolytarnóc világhírű ősmaradványai is egy óránál rövidebb utazással megközelíthetőek.
Falutörténet

Falutörténet

Mátraalmás a fellelhető régi dokumentumokban korábbi nevén, Szuhahutaként szerepel. Jelenlegi nevét 1962-ben kapta. A hegyvidéki község kialakulása és fejlődése is eltér Szuháétól. Míg Szuha egy tradícionális, egyutcás palóc település, addig…

Olvass tovább

Mátraalmás a helyiek szemével

2008-ban közvéleménykutatás készült arról, hogyan ítéli meg a helyi lakosság a település fejlettségét, szeret-e itt élni, valamint miben látja a jövőbeli fejlődés lehetőségeit. A megkérdezettek fele mátraalmási, fele szuhai lakos volt.

Olvass tovább
Mátraalmás a helyiek szemével
Mátraalmás hagyományai

Mátraalmás hagyományai

Településünk történetéhez két jellegzetes hagyomány kapcsolódik. A helybéliek számára hosszú időn keresztül a faeszköz készítés jelentette a mindennapi megélhetés egyik fő forrását. Szuhahután elsősorban szerszámokat, mezőgazdasági eszközöket, bútorokat és a mindennapok során használt egyéb tárgyakat készítettek. A gereblyétől a különlegesen díszített ácsolt…

Olvass Tovább