Szlovák kisebbség – helyi nemzetiségi hagyományok

Mátraalmást, korábbi nevén Szuhahutát a 18. század első felében idetelepülő szlovák, lengyel és morva származású iparosok, erdei munkások alapították. A falu fejlődésének első két évszázadát, a 20. század közepéig terjedő időszakot alapvetően meghatározta a helyi lakosság szlovák, régies kifejezéssel “tót” nemzetisége. Természeti adottságok mellett a hétköznapokban használt nyelv, valamint a kultúra és mindennapi szokások eltérő volta is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a település hosszú időn keresztül viszonylag elszigetelt maradjon. A 20. század elején a falu lakói – múltjuk és származásuk teljes tudatában – szinte kivétel nélkül szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. A szuhahutaiak zárt közösséget alkotva csupán árusító útjaikon, az iskolában és hivatalokban kényszerültek a magyar nyelv használatára. Ezt a tényt leginkább a korai népszámlálási adatok támasztják alá: 1910-ben 309 lakosból 299 fő, 1930-ban pedig 448-ból 440 fő nyilatkozott úgy, hogy az ő nemzetisége szlovák.

A települést a II. világháború után, 1946-47-ben érte óriási megrázkódtatás. A magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény keretében itt is megjelentek toborozni az áttelepülőket. Egy évig jártak az agitátorok házat, földet, nagyobb szelet kenyeret ígérve, utolsó érvként pedig előhozakodva azzal, hogy “úgyis ki kell menni a szlovákoknak”. 1947-ben végül a falu össznépességének 60 százalékát telepítették át Szlovákiába, Rozsnyó, Rimaszombat és Náprágy környékére. A történtek a falu zártsága miatt lényegében mindenkit személyesen is érintettek, számos család kettészakadt.

A korabeli lakosság érzéseit talán az alábbi mátraalmási népdal szövege foglalja össze legjobban:

Van nékem két sárga lovam,
Felnyergelek rája.
Azok visznek el engemet
Csehszlovákiába.

Félutamról visszanézek
Szép magyar hazámra
Fáj a szívem édesanyám,
Meghalok utána.

Mátraalmás az elmúlt 60 évben sem tudta teljesen kiheverni a nagyarányú népességvesztés következményeit. A települést alkotó zárt közösség végleg felbomlott, megkezdődött a korábbi hagyományok eltűnése.

A 2001. évi népszámláláskor Mátraalmás népességének 17 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. Az ő képviseletükről a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat gondoskodik. A szlovák lakosság arányával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy korábbi népszámlálási tapasztalatok alapján a nemzetiségi lakosság kevesebb mint fele vállalja fel nyíltan hovatartozását, amennyiben kisebbséget alkotnak egy területen. A mátraalmásiak véleménye szerint a falu népességének háromnegyede rendelkezik szlovák nemzetiségi múlttal, a nyelvet azonban már nem beszélik ennyien.